A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülései általában békés, felejthető eseményeknek számítanak. Idén azonban nem ez történt. Több központi bankár zsigeri rettegéssel tért haza. Mi ennek az oka? Megkísértette őket a GENIUS Act szelleme. Arról a stablecoinokról szóló törvényjavaslatról van szó, amelyet az amerikai kongresszus fogadhat el Donald Trump március 6-i, a stratégiai kriptodeviza-tartalékot létrehozó rendelete után.
Az USA és Kína vámháborúja talán most nyugvópontra jutott, de a két ország között a technológiai fölényért folytatott verseny nagyobb sebességbe kapcsolt. Miközben mindkét állam a mesterséges intelligencia terén kialakítandó dominanciáért – és az ezzel járó termelékenységi és geopolitikai előnyökért – küzd, egy kérdés előtérbe kerül. Vajon Kína AI-képességei utolérik-e Amerikáéit, sőt felülmúlják-e azokat?
A középkorban gyakran az udvari bolond volt az, aki merészelt kényelmetlen igazságokat is kimondani a királynak. Donald Trump amerikai elnök – aki szíve szerint talán uralkodó lenne – egyfajta udvarában ez a szerep a kötvénypiacé.
A Szputnyik 1950-es évekbeli kilövésétől az 1980-as évek japán elektronikai boomig az amerikaiak többször is attól féltek, hogy elveszítik technológiai előnyüket a külföldi riválisokkal szemben. Minden alkalommal azonban az USA az erősségei – globális tehetségek vonzása, fejlett kutatásokba való befektetés, a versenyjogi (trösztellenes) törvények érvényesítése –megkétszerezésével reagált, és így végül megerősödve került ki ezekből az időszakokból. Ma azonban Amerika technológiai vezető szerepét nem egy újabb Szputnyik vagy Sony fenyegeti a legsúlyosabban, hanem az alapvető előnyeinek belső eróziója. Szinte úgy tűnik, mintha Donald Trump politikája az amerikai innováció alapvető pilléreinek lebontását célozza.
Vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok végre törvénybe foglalhatja a kriptovaluta-szektor egyes részeire vagy egészére vonatkozó alapvető szabályokat. A törvényjavaslat kidolgozása során a törvényhozók jól tennék, ha megvizsgálnák az Európában nemrégiben bevezetett keretrendszert.
A tudósok azon dolgoznak, hogy megértsék a mikroműanyagok hatásait, és megállítsák e mérgező szennyező anyagok beáramlását a világ víztestjeibe. A polimerek előállítása azonban ugyanilyen káros hatással van a bioszférára, ami kiemeli a műanyagoktól való függőségünk csökkentésének fontosságát.
Kevés vezetőnek adatik meg, hogy akár csak egyszer is megmentse országát, nemhogy kétszer. Charles de Gaulle-nak ez sikerült: először a II. világháború alatt a Szabad Franciaország élére állt, majd az algériai háború befejezésével és a ma ismert V. Köztársaság megteremtésével. Tavaly Mario Draghinak is megadatott a lehetőség, hogy ugyanezt megtegye.
Az elmúlt hetekben orosz tisztviselők azt az elképzelést hangoztatták, hogy amint véget ér az ukrajnai háború, a nyugati – különösen az amerikai – cégeket szívesen látják újra Oroszországba. A Trump-kormányzat érdeklődéssel reagált. De mennyire reális ez a kilátás? Valóban visszatérnének a nyugati befektetések és vegyesvállalatok?
Bár az idei évnek még a fele sem telt el, máris a politika által kiváltott szélsőséges volatilitás éveként vonul be a történelemkönyvekbe – nemcsak a pénzpiacok, hanem a gazdasági narratívák és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. De hogy ez hová fog vezetni, még nem tudni. Az amerikai belpolitikai és a nemzetközi rend széttöredezésének vagyunk tanúi, vagy csak egy döcögős utazásnak, amely mindkét terület kedvező átrendeződéséhez vezet el?
A Covid-válság alapvető leckét adott a világnak arról, hogy milyen fontos a globális együttműködés a betegségek elleni küzdelemben. Ezt az együttműködést és annak fenntartásához szükséges feltételeket azonban nehézségek övezik. Az egészségügy és a tudomány jövőbeni finanszírozása megkérdőjeleződött, a fejlesztési támogatások egyes hagyományos donorok általi csökkentése pedig kétségeket ébreszt aziránt, hogy képesek vagyunk-e megelőzni a fertőző betegségeket és megfelelően reagálni azokra a világ legsebezhetőbb országaiban.
Amikor Richard Nixon amerikai elnök 1970-ben kinevezte Arthur Burnst a Federal Reserve elnökévé, ezekkel a szavakkal köszöntötte: „Tisztelem a függetlenségét. Remélem azonban, hogy ettől függetlenül majd arra a következtetésre jut, hogy az én nézeteimet kell követni.”
Most, hogy Donald Trump amerikai elnök vámháborúja teljes erővel zajlik, a befektetők világszerte azt kérdezik: mi lesz a következő lépés a világgazdasági rend felforgatását célzó programjában? E téren sokak fejében az úgynevezett Mar-a-Lago-i egyezmény motoszkál. A Stephen Mirren, Trump gazdasági tanácsadói testületének elnöke által javasolt terv arra irányul, hogy Amerika kereskedelmi partnereivel egyeztetve a dollár gyengítését érje el.
Ferenc pápa halálával a világ egy rendkívüli vezetőt veszített el. Öröksége azonban megmarad nemcsak az általa inspirált emberek szívében, hanem azokban a konkrét kezdeményezésekben is, amelyeket egy igazságosabb, humánusabb és fenntarthatóbb világgazdaság megteremtése érdekében indított el.
Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy meg akarja őrizni a dollár tartalék- és fizetési valutaként betöltött nemzetközi szerepét. Ha ez igaz, akkor a font történelme azt mutatja, hogy a pénzügyi stabilitást kellene elősegítenie, korlátoznia kellene a vámok alkalmazását, és erősítenie Amerika geopolitikai szövetségeit.
Donald Trump rövid idő alatt a történelem legnagyobb adóparadicsomává változtatja az Egyesült Államokat. Elég csak azt megjegyezni, hogy a pénzügyminisztérium megbízást adott a cégtulajdonosok valós személyazonosságát megosztó átláthatósági rendszerből való kilépésre, és a Trump-kormányzat visszalépett a nemzetközi adóügyi együttműködésről szóló ENSZ-keretegyezmény létrehozásáról szóló tárgyalásoktól. Továbbá az is kiemelhető, hogy a Trump-adminisztárció elutasítja a külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvény végrehajtását, valamint a kriptodevizák terén jelentős deregulációt hajt végre.
A generatív mesterséges intelligencia kiszámíthatatlan kockázatokat rejt magában, az adatsértéstől kezdve a manipulált kimenetelekig, ami elavulttá teszi a hagyományos biztonsági modelleket. Ahogyan a légiközlekedési ipar is szigorú biztonsági protokollok bevezetésével nyerte el a közbizalmat, az AI-vállalatoknak is azonosítaniuk és kezelniük kell a kritikus sebezhető pontokat, mielőtt azok valós károkat okoznának.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli háború legfontosabb híreivel.
Fokozni akarják a nyomást.
A 15 legnagyobb gyár közül volt, ahol a dolgozók harmadát bocsátották el.
Aggódva figyelnek a befeketők.
Kemény kritikát fogalmaztak meg a milliárdossal szemben.
A vámháború a kriptósok életét is megváltoztatja.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
